Metróügyben csak sitt érkezett
A metró kérdésben rendkívül érzékeny újpestiek kedélyét két héttel ezelőtt joggal borzolta a tapasztalat: valószínűleg a 4-es metró építésből származó építési törmeléket találtak – egy lakossági bejelentés nyomán - Káposztásmegyer I-en, az Ipari parkkal szomszédos zöld területen. Újpest polgármestere, dr. Derce Tamás, az országos sajtóban már többször elmondta a téma kapcsán: arcpirítónak tartja, miközben Újpest több mint 20 éve hiába vár a 3-as metró építésének befejezésére, sőt egyáltalán válaszra, addig egy újabb metróépítés szemetét azonban kéretlenül is megkapja.
- Számomra már nem az a kérdés, hogy jogállamban hogyan
történhet ilyen lépés,- mondja Újpest polgármestere. Az a véleményem, hogy Magyarországon már nem a jogállamiságról beszélünk, hanem vannak jogszabályok, amelyet mindenki másként él meg, amit „egyeseknek” szabad, azt „ketteseknek” nem. Erre példa ez az eset is, amely mint az utóbbi napokban kiderült: nemcsak bennünket, újpestieket érint, hiszen Cinkota is kapott a metró fúrópajzsai által felszínre hozott földből. Az előzetes felméréseink alapján Újpest harmincezer köbméter betontörmeléket és sittet kapott, engedély nélkül, amit ismereteink szerint a 4-es metró munkálatainak egyik alvállalkozója, a Kres-Bau Kft. engedély nélkül szállított erre a ligetes, fás, zöld területre.
- Hogy engedély nélkül- e, ezt a történet egy szakaszában vitatták …
- A Kres-Bau Kft.-vel jelenleg szövevényessé váló történetünk jól indult. Az elmúlt év augusztusában az Észak-Pesti Ingatlan és Térségfejlesztő (ÉPIT) Zrt. tulajdonosi hozzájárulást adott ahhoz, hogy a területet homokkal – a feltöltést szem előtt tartva – rendezzék . Ehhez az újpesti- és a fővárosi önkormányzat 50-50 százalékos tulajdonában lévő, közös Zrt-je jogosan adta hozzájárulását. A Kft. első jogszerűtlen lépése az volt, hogy nem szerezte be az ilyenkor szükséges hatósági engedélyt. Azután a feltöltendő területtől néhány méterre a Kres- Bau Kft. bérbe vett egy újabb területet, és ide már részben a homokkal vegyített törmelék, és vasbeton tömb darabok kerültek.
- Milyen intézkedés született?
- Az ügyészség hivatalból feljelentést tett, a BRFK megindította az eljárást, amely jelenleg is folyik. Ezzel párhuzamosan megkezdődtük a kárfelmérést, a talajmechanikai vizsgálatot, kértünk környezetvédelmi szakvéleményt, a rendőrség környezetkárosítás miatt is nyomozást rendelt el. Időközben a DBR Metró Projektigazgatóság megerősítette a sittszállítmányok eredetét, igaz- velünk ellentétben – úgy véli, hogy a kizárólagos felelősség ebben az építést alvállalkozóként végző Kres-Bau Kft.-é. A sittel feltöltött terület rekultivációja –becslések szerint- 100 millió forintba kerülhet. Ennek költségét az ÉPIT Zrt. megelőlegezi, hogy megkezdődhessen a helyreállítás. Ennek összegét behajtjuk - ha kell peres úton eljárva – a kár okozójától. Mindez több hónapig foglalkoztat még bennünket.
Boruzs András, Káposztásmegyer elöljárója megdöbbent, amikor a helyszínen szembesült a történtekkel:
-Egy hónappal ezelőtt keresett meg egy székesdűlői lakos azzal, hogy az épülő Aquaworld mögött, Káposztásmegyer határában nagy erőkkel irtják a zöld növényzetet. A Szilas-patak melletti futók, kerékpározók, kutyasétáltatók által kedvelt fás-bokros terület alig fél év alatt több focipályányi sivataggá változott, közepén hatalmas kőzúzalék-heggyel. Első helyszíni szemlénk után azonnal értesítettem a Polgármester urat, akivel még aznap újra kilátogattunk a területre. A kintjártunkkor teherautók hordták és terítették el az ipari park egyik telkén megőrölt építési törmelékkel kevert homokot (a törmelék a teherautó-sofőr szerint az épülő 4-es metró beruházásából származik), mintegy négy méter magasan feltöltve az eredeti talajszintet. Az ügyben természetesen eljárás indult, kiderítendő, hogy kinek a megbízásából, honnan s főként, hogy jogszerűen tűnt-e el egy ekkora zöldövezet Káposztásmegyeren. Az ügy a 3-as metró meghosszabbításának évtizedes késéséhez is kapcsolható, hiszen metró helyett Újpest a metróépítésből származó törmeléket kapta meg. Ez azért is fájdalmas a számunkra, mert közben az Önkormányzat nagyon sokat költ a parkok, közterületek fenntartására, sőt pályázati források bevonásával éppen a legnagyobb és legértékesebb zöldterületeinket próbáljuk megmenteni a hulladékszennyezéstől: a Duna-partot és a Farkaserdőt. Remélem tehát, hogy a környezetkárosítás ügyében minél előbb döntés születik, és megtörténik a feltöltött terület rehabilitációja. Sajnos azonban évtizedek szükségesek ahhoz, hogy a kiirtott erdő újra a régi legyen – mondta Boruzs András.