Újpesti események 2011, klip
Hasznos tudnivalók, ha jön a hó
 Újpest felkészült
Munkabizottsági ülést tartott a Kerületi Védelmi Bizottság. A rendkívüli találkozó összehívását a meteorológia által napok óta jelzett, várhatóan holnap érkező nagy mennyiségű havazás indokolta. |
Megvalósulhat az álmuk
Sebestyén Márta az orgonáért énekelt
Egy tűt nem lehetett leejteni január 27-én este, az Újpesti Polgár Centrum színháztermében, azon a jótékonysági koncerten, amelyen Sebestyén Márta, Kossuth-, és Liszt-díjas előadóművész lépett fel neves zenésztársaival, Andrejszki Judittal és Pejtsik Péterrel. A rendezvény bevételét a Nap utcai Szent József plébániatemplom új, digitális orgonájának megvételére fordítják a szervezők. |
Újpesti Cseriti
Az oldalt 1499622 alkalommal 943913 látogató nézte meg a mai napig 2009.01.01. óta |
|
|
Újpest a Főváros északi kapuja, IV. kerülete. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Hamarosan hegyközség alakult ki, majd az iparosok, kereskedők betelepülésével 1840-ben már önálló községi szervezet működött. Földrajzi környezete, kedvező adottságai, pest közelsége, jó közlekedési lehetőségei következtében Újpest kezdetektől alkalmas volt ipartelepítésre. Tímárok, asztalosok telepedtek le. Bor-, textil- és bútoriparának fejlődése a település egészére kihatott.
Újpest piactere
Az 1870-es évek végére az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett. Alig 30 év múltán, 1907-ben városi rangra emelték. Első polgármestere a lokálpatrióta dr. Ugró Gyula lett. Ekkor már rendelkezett kikötővel, a városalapító Károlyi család segítségével önálló kórházzal, postahivatallal is.
Az újpesti víztorony egy 1913-as képeslapon
A város gyors gazdasági, urbanisztikus és kommunális fejlődésnek indult. Tűzoltólaktanya, vágóhíd épül, a kövezett utakat éjjel villannyal világítják meg. A városban vezetékes víz van és kiépítik a szennyvíz csatorna hálózatot is. De van rendőrsége, bírósága, színháza is. Tovább növekedik az iparosodás a borgyártás, az asztalosipari és az elektromos gépgyártás, mellyel több ezer munkást foglalkoztatnak. Ebben az időben alapították az Izzót, - a mai Tungsramot - a Chinoint, és a Magyar Pamutipari Rt-t is.
Kerthelyiség, 1914
1910-ben a város hazai viszonylatban az ipari termelésben a negyedik helyen áll. Az I. Világháború itt is érezteti hatását. Bár az ipar nagy részének további fellendülést hoz, de sok ezer újpesti polgár kénytelen bevonulni és harcolni.
A város történetének jelentős állomása 1929. Ekkor nyerte el a megye jogú város címet. Járásbírósága, villamos erőműve, takarékpénztára, sport létesítményei, oktatási intézményei, zeneiskolája, számos bejegyzett egyesülete és kereskedelmi egysége, 38 ipari vállalata van, amelyek közül sok országos jelentőségű, (Wolfner Borgyárak, Chinoin, Egyesült Izzó).
Életkép a régi Újpestről
Nem feledkeztek meg a perifériára szorultakról, a fogyatékosokról sem. Fenntartottak gyermekkórházat, vakok otthonát, szegényházat, szociális konyhát. A II. Világháború azonban megállította a fejlődést. A háborús pusztítás és a veszteség mellett 1945-ben árvíz is sújtotta a várost. Az 1940-es évek végére itt is megtörténtek az államosítások, s mint máshol, itt sem volt problémamentes a kialakult helyzet. Az 1950-es év nagy fordulatot hozott a város életében. A főváros közigazgatásához csatolták és ezzel megszűnt önállósága, városrésszé vált. Fejlődése, sorsa Budapest fejlesztésén belül történt. Megtartották gyárvárosi jellegét. Fejlesztették iparát, de átalakították a városkép arculatát is. Lakótelepek jöttek létre a régi temetők, szűk utcák és a földszintes házak helyén. Ezzel ugyan egységesebb körülményeket biztosítottak az élethez, de uniformizálták a városrészt, nagy részben kicserélődött a lakosság. 1983-ban kezdetét vette Újpesten belül egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.
Villamosmegálló
Így alakult ki a ma közel 130.000 lakosú Újpest, ahol ma már metró végállomás van, amelynek segítségével a városrész újabb lehetőségeket kap arra, hogy a főváros vérkeringésébe bekapcsolódjon.
| Év |
Újpest Díszpolgára |
Foglalkozás |
| 1887 |
Kemény Gusztáv
Tóth József
Bellágh Imre |
Váci járási főszolgabíró
Pest megyei tanfelügyelő
Pest megye főügyésze
|
| 1989 |
Kossuth Lajos |
Magyarország kormányzója |
| 1890 |
Beniczky Ferenc |
Pest megye főispánja |
| 1901 |
Wlassics Gyula
Plósz Sándor |
Vallás- és közoktatási miniszter
igazságügyminiszter |
| 1904 |
Wolfner Lajos |
gyáros |
| 1906 |
Fazekas Ágoston
Ivánka Pál |
Pest megyei alispán
Váci járási főszolgabíró |
| 1914 |
Wolfner Tivadar |
gyáros |
| 1927 |
Kiss Sándor
Varázséji Béla
Kollár Miklós |
ügyvéd, országgyűlési képviselő
apátplébános
gyáros |
| 1928 |
Vass József |
népjóléti- és munkaügyi miniszter |
| 1930 |
Preszly Elemér |
Pest megye főispánja |
| 1939 |
Pállya Celesztin |
képzőművész |
| 1993 |
Dr. Gyökössy Endre
Neogrády László |
lelkész, pszichológus
történész, muzeológus |
| 1994 |
Blázy Lajos
Szusza Ferenc
Dr. Újszászi László |
evangélikus lelkész
labdarúgó, szakedző
kórházigazgató főorvos |
| 1995 |
Dr. Kendelényi Ernő
Dr. Miletics Iván |
egyetemi docens, főorvos
főorvos |
| 1997 |
Dr. Gerber Alajos
Dr. Sipos Lajos
Dr. Somos András
|
fogorvos, hitoktató
irodalomtörténész, irodalomkutató, egyetemi docens
ügyvéd |
| 1998 |
Joel Alon |
nagykövet |
| 2005 |
Bene Ferenc |
labdarúgó, szakedző |
| 2007 |
Dr. Kapolyi László |
akadémikus, vállalkozó |
| 2008 |
Dr. Estók János
Göröcs János
Kadlecovits Géza
Keztyüs József
Dr. Máthé Gábor |
történész, egyetemi docens, tudományos titkár
labdarúgó, szakedző, olimpikon
nyugállományú helytörténeti kutató
vállalkozó, az Újpesti Kereskedelmi Kamara elnöke
egyetemi tanár, nyugállományú dékán |
| 2009 |
Bíró Lóránt
Gyémánt László
Várhidi Pál |
plébános
festőművész
labdarúgó, szakedző |
| 2010 |
Bertalan Tivadar
Horváth Zoltán
Dr. Kőrös András |
életműdíjas képzőművész, art-direktor
plébános
bíró |
|
|
